Az 1047 sorozat a MÁV és a GYSEV kétáramnemű villamosmozdony tipusa. Becenevei: "Taurus, Milkabika, Teknő”. A GYSEV mozdonyait "Repcebikának" is nevezik.

MÁV 1047 sorozatú villamosmozdonya

Története

Az 1990-es évek végére a Budapest–Hegyeshalom közötti szakasz nagy részén lehetővé vált a 160 km/h sebességű vonatok továbbítása. Ezzel csökkent az utazási idő Budapest és Bécs között. A MÁV-nak nem voltak 160 km/h sebességre alkalmas mozdonyai, ezért a V63 sorozatból 10 db-ot átépítettek 160 km/h sebességre ( V63.1 sorozat). Ezek a mozdonyok azonban nem alkalmasak az osztrák 15 kV / 16,7 Hz-es felsővezeték alatti üzemre, így a határon mozdonycserét kellett alkalmazni és ez sok időt vett igénybe. A határáteneti várakozási időt mozdonycsere nélküli közlekedéssel lehet csökkenteni, amihez kétáramrendszerű mozdonyok szükségesek. Miután a MÁV nem rendelkezett ilyen kétáramrendszerű, ún. határátlépő jellegű mozdonyokkal, az ilyen forgalmat az osztrák vasút (ÖBB) kétáramrendszerű mozdonyai bonyolították le. Kezdetben az ÖBB 1146-os sorozat, majd az ÖBB 1014-es sorozatú mozdonyok jártak Budapest és Bécs között. Az osztrák mozdonyok magyarországi futásteljesítmény-költségeit a MÁV a nagysebességű (Z1-es) kocsikkal egyenlítette ki. Tehát egy EuroCity szerelvényben az osztrák mozdony mögött a MÁV nagysebességű kocsijai voltak besorolva. A MÁV gazdasági számításai azt igazolták, hogy nem gazdaságos sem a V63.1 sorozat emelt sebességű üzemeltetése, sem az osztrák mozdonyok magyarországi költségeinek kiegyenlítése. Továbbá a már meglévő mozdonypark átlagéletkora 30–40 év volt. Ezért a MÁV számára elkerülhetetlenné vált egy újabb mozdonytípus beszerzése.

A MÁV Rt és a GYSEV Rt. 2000 végén pályázatot írt ki 10 db ill., 5 db kétáramrendszerű mozdony beszerzésére. A vasúttársaságok a már üzemben lévő bevált típusokra írták ki a pályázatot a gyártók számára. Kikötés volt továbbá a 200 km/h sebesség, és a minimum 5600 kW teljesítmény, valamint az, hogy mozdonyok részt tudjanak venni a későbbi széleskörű nemzetközi forgalomban. Így alkalmassá tehetőek legyenek a MÁV, a GYSEV, az ÖBB, és a Deutsche Bahn vonalakon való közlekedésre. A pályázatra az ADtranz (Bombardier) a Bombardier TRAXX sorozatra épülő mozdonyt, a Siemens az ÖBB számára is szállított és Magyarországon is menetrendszerűen közlekedő ES64U2 típusú, az ÖBB-nél 1116 sorozatú mozdonyt ajánlotta.

Az ajánlatok kiértékelése után a Siemens Eurosprinter mozdonycsalád ES64U2 jelű, 6400 kW teljesítményű, 230 km/h sebességű univerzális mozdonyát találták megfelelőnek, és megkötötték a szerződést a Siemensszel. 2002 folyamán a MÁV számára ES64U2V4, a GYSEV számára ES64U2V5 típusú mozdonyok készültek, melyek kismértékben eltérnek egymástól. A mozdonyok rendelkeznek az osztrák és német vonalakra szóló futásengedéllyel is, így részt vehetnek a későbbiekben a nemzetközi teherszállításban. A két vasúttársaság a 1047-es sorozattal a V43-as mozdonyok egy részét próbálja kiváltani.

A V4, V5 verziószámok különbségeket jelentenek az ES64U2 típuson belül. V1-es típus az ÖBB 1116-os és a DB 182-es sorozata, a V2 és V6-os típus a Siemens Dispolok mozdonyok. (A Siemens saját cégének is gyártott a típusból, melyeket magánvasutaknak ad bérbe.) A V3-as típus a svájci HUPAC mozdonyokat, a V4 és V5 pedig a MÁV és GYSEV mozdonyokat jelölik. A verziók mindig az adott ország vasúti követelményeire készülnek, többek között különböző vonatbefolyásoló rendszerekkel és áramszedőkkel. Néhány mozdony, melyek eltérő felsővezetéktípusokon közlekednek, el vannak látva egy harmadik áramszedővel is. Ilyen volt például az ÖBB 1116-os sorozat első 25 darabja is. A 1047-es sorozatnál ez már nem lett felszerelve, mert a mozdonyok átvétele előtt a felsővezeték kígyózását átépítették, így az osztrák mozdonyokról is leszerelték a harmadik áramszedőt.

Alkalmazásuk 2007-ben

2007-ben az 1047-es mozdonyok Budapest és Bécs között EC/IC és EuroNight vonatokat továbbítanak, Ausztriában Bécs és Salzburg között ÖBB IC-vonatokkal fordulnak, a Bécs és Amstetten közötti ún. Westbahn vonalon ingavonatokat továbbítanak. Budapestről Sopronba és vissza egy MÁV IC-vonatot is húznak. Ezen felül 3 pár kamionszállító RoLa-vonatot is továbbítanak mozdonycsere nélkül Kiskundorozsma termináltól az ausztriai Welsbe és vissza.

Története

A GYSEV 1047-es sorozatú mozdony a Siemens AG EuroSprinter mozdonycsaládjának ES64U2 jelzésű kétáramnemű változata. (ES = EuroSprinter, 64 = 6400 kW teljesítmény, U = univerzális mozdony, 2 = két áramnemű)

Az első mozdony 2002-ben érkezett meg együtt a MÁV első 1047 mozdonyával, majd rövid időn belül szolgálatba is állt. Mivel képes közlekedni Ausztriában is, ezért eleinte elsősorban a magyar–osztrák határátmeneteknél használták.

A mozdony szinte teljesen megegyezik a MÁV 1047-esével és az osztrák Taurusokkal (ÖBB 1116-os sorozat). Leglényegesebb különbség a sárga-zöld színterv és az LZB vonatbefolyásoló rendszer. Üzemszerű engedélyezett sebessége (működő LZB rendszer mellett) 230 km/h.

Alkalmazásuk 2007-ben

A sorozat alapvetően Sopron és Budapest között InterCity, gyorsvonati és tehervonati forgalmat lát el, néha Ausztriában is közlekedik.

A RailJet szerelvény

A Railjet az ÖBB 2008/2009-es menetrendjében szereplő új vonatnem. Gyorsabb, modernebb és kényelmesebb lesz, mint az eddigi nagy távolságú vonatok, melyek jelenleg Ausztriában közlekednek. A 23 Railjet-szerelvény a Bregenz és Bécs közötti nyugati tengelyen, valamint Budapest és München között két órás ütemben fog közlekedni, egyes szakaszokon akár 230 km/óra maximális sebességgel is. Bécsből Innsbruckba a menetidő négy óra, Salzburgba pedig várhatóan két óra tíz perc. A Railjet minőségileg magas színvonalú utazási környezetet fog nyújtani az utasainak. 2008 decemberétől a Railjet-járatok Budapestet Bécsen keresztül Münchennel fogják összekötni. 2009-től pedig Zürich és Bregenz következik. „Elsősorban a közép-európai térséget szeretnénk hozzáférhetőbbé tenni és Bécset ennek a minőségi távolsági forgalom fordítókorongjává alakítani“, mondja Stefan Wehinger, az ÖBB Személyszállítási Rt. Igazgatója.

Szerelvény

A vonat 6 darab 230 km/órás sebességre alkalmas személykocsikból, egy vezérlőkocsiból, és egy villanymozdonyból áll majd. A szerelvények végein egy standard kocsi csatlakozó található. Ennek segítségével a Railjet-vonatot bármilyen mozdony vontathatja. A kocsik a középtengely csatlakozóval vannak egymáshoz kötve. A vonat 185,5 m hosszú, a Taurus mozdonnyal együtt kicsivel több, mint 205 m, tömege körülbelül 330 tonna. A prémiumosztály a vezérlőkocsiban található, csakúgy, mint egy kis konyha és a business osztály néhány ülése. A következő kocsi kizárólag business osztály, melyet egy bisztrókocsi követ, melyben az infopont, a tolószékes utasok számára kialakított akadálymentes részleg, néhány business ülés és maga a bisztró található. Ezt követi három azonos kialakítású economy osztályú kocsi, majd hetedik kocsikként egy családi zónával és gyerekmozival ellátott utolsó kocsi. A szerelvény műszakilag négytől tíz kocsis összeállításban képes közlekedni.

 Tervezett viszonylatok

• 2009: Budapest – Bécs – München
• 2010: Bécs – Bregenz/Zürich
• 2010-2012 között: Bécs – Graz – Maribor – Ljubljana/Zágráb
• 2010-2012 között: Bécs – Villach – Velence/Linz
• 2013: Bécs – Innsbruck – Bregenz/Zürich

Forrás: Wikipédia